A kökény (Prunus spinosa) Európában és azon belül Magyarországon is gyakori gyógynövény. Ez a tüskés (tulajdonképpen tövises) cserje a szilva egyik rokona.
- A kökény latin neve: (Prunus spinosa),
- a kökényszilva latin neve: (Prunus insititia),
- magyar népies nevei: kökény, boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva.
Az 1–4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarj telepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. 2 virágrügy fog közre egy hajtásrügyet.
Kisméretű levelei elliptikusak, lándzsásak, fonákjuk rendszerint molyhos. Virágzata apró, fehér, ötszirmú és a lombfakadás előtt nyílik.
Bimbójából (kökényvirág, flores acaciae nostratis) vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek.
(Érdekes népi megfigyelés: A kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.)
Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas vadgyümölcs. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.
Gyümölcsének felhasználása
- Virágbimbójából vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek.
- Almával mártás készíthető belőle, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk.
- Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.
- Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított Patxaran).
- Likőrt is készítenek belőle, de fogyasztják cukrozott gyümölcsként, aszalva, vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve.
- A virágzata teaként hashajtó, terméséből készült lekvár viszont hasfogó.
- Népi gyógyászatban is használják.
- Nyersen is ehető.
Kökény
Prunus spinosa
Egész Európában megtalálható, Magyarországon is meghonosodott cserje, a rózsafélék családjába tartozik. Népies nevei: ekeakadály, tövisfa, kökönye, boronafa, kökényszilva. Melius J. Péter Herbáriuma szerint: „ha a kökényvirágnak vizét vészed, az öklelést, oldalfájást, nyilallást meggyógyítja.” Szárazanyagtartalma csak érett, dércsípett állapotban nagy és csak vízzel macerálva, darálva préselhető. (A lékihozatal így 50%-os.)
Gyógyhatásai
Drogját áprilisban szedhető virágai, októberben gyűjtött termései adják. A szárított virágokból készített forrázat vízhajtó, enyhe hashajtó, húgyúti betegségek ellen használható. C-vitaminban gazdag terméseit október végén szedjük, ha már kissé megcsípte a dér. A termésekből készített lekvár, bor, pálinka vagy likőr betegségek után kiváló roboráló szer, immunrendszer- és idegerősítő. Zsírcsökkentő hatású, fogyókúra esetén nélkülözhetetlen. Méregtelenítő és vértisztító hatása miatt bőrkiütések megszüntetésére is alkalmazhatjuk. Fájából sétapálcát és golfütőt készítenek.
Házi alkalmazása
Teakészítés: 1 evőkanálnyi szárított virágot 2 dl forrásban lévő vízzel leforrázunk, 20 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Naponta 3x2 dl tea fogyasztása ajánlott. Hólyag- és vesebántalomnál társíthatjuk cickafarkfűvel, orbáncfűvel és aranyvesszővel.
Kökénylikőr:
A fáradságos munkával leszedett kökényterméseket megmossuk és megszárítjuk. Kb. 1,5 kg érett kökényt befőttesüvegbe teszünk, 1,5 kg cukrot teszünk hozzá, jól összekeverjük. 4-5 rúd fahéjjal, 2 rúd félbevágott vaníliával ízesítjük, 40 százalékosra hígított gyógyszertári alkohollal vagy igazi gyümölcspálinkával felöntjük. 5-6 hétig érleljük, majd leszűrjük. A hideg téli napokon 1 kis pohárnyi kökénylikőr felmelegít, sült húsok mellé készített szószokba is tehetjük vagy vendégeknek desszert mellé kínálhatjuk.
(Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított patxaran kökénylikőr.)
Házi termesztése
Kertekbe ültetve egyszerűen termeszthető évelő, kb. 4 m magas tövises cserje, rossz kerítés mellé ültetve áthatolhatatlan élő sövényként használható. Virágait áprilisban szedjük, megszárítva papírdobozban tároljuk. Termése éretten kékes-fekete fanyar ízű csonthéjas bogyó, télen is az ágakon marad. A fészekrakásra is alkalmas kökénybokrok méhlegelőként is értékesek.
Kökény
Prunus spinosa L.
Egyike a legáltalánosabban elterjedt növényféléknek, mert csak Európa legészakibb részéről, illetve Izland szigetéről hiányzik. Erdőszéleken, legelők szélén, kultúrterületek és a mezőgazdasági térségek határain, bokros, bozótos, lejtős oldalakon szinte mindenütt előforduló bokornövény. Nálunk vadon termő, de a tőlünk keletre fekvő országokban termesztett növényféle.
A 2-3 méter magasra megnövő tövises cserje fehér virágai még a lombfakadás előtt megjelennek, és díszessé teszik a tájat. Egy-egy virágba borult kökénybokor emlékeztet egy művészi kezek által megalkotott virágcsokorra. A kökény virágát akkor kell gyűjteni, mielőtt teljesen kinyílna. Erre legalkalmasabb az az időszak, amikor fele már kinyílt, de a másik fele a virágzatnak még bimbóban van. A virág gyűjtésére legalkalmasabb idő a március és az április első fele. A virággyűjtés egyik módja, hogy a kökénybokor alá terítőt helyezünk el, és vékony bottal leverjük a virágot. Az összegyűjtött virágot a hozzákeveredett egyéb anyagoktól, a letöredezett ágrészektől megtisztítjuk. Tekintettel arra, hogy ez idő tájt a nap melege még gyenge szokott lenni, mesterségesen hevítve szárítjuk.
A kökény virágából készített tea étvágytalanságot vált ki, ezért fogyókúra kiegészítésére ajánlják. A kökénybokor gyümölcse kis méretű - 1,5-2 cm átmérőjű -, nyersen savanykásan fanyar ízű. Íz- és zamatanyaga megváltozik, amikor a tájat az első dér belepi. Egyes országokban pék- és teasütemények ízesítésére is használatos. A kökény magja is figyelemre méltó összetételű: 0,5-1,5% illő olajat, 35% olajat, szaponint, nigellin keserűanyagot és cseranyagot tartalmaz. A kökény gyümölcse vitaminokban gazdag, ezért téli tartósítására többféle módszert is ajánlhatunk.
Kökénykocsonya
2 kg mennyiségű megmosott kökényt és 2 kg hámozatlan, gerezdekre vágott almát összekeverünk, zománcozott edénybe helyezünk, kevés vizet öntünk rá, és puhára, sőt pépszerűvé főzzük. Egy fazékra vászondarabot erősítünk, úgy, hogy közepén mélyedés legyen, ráöntjük a péppé főzött gyümölcsöt a levével együtt, és keverés nélkül lassan átcsepegtetjük. A lefolyt levet főzőedénybe tesszük, a 2 kg cukrot hozzáadva tovább forraljuk. A tetején képződő szennyes habot közben állandóan leszedegetjük, addig főzzük lassú tűzön, amíg be nem következik a kocsonyásodás. A kész, még forró kocsonyát üvegekbe töltjük, tetejét tartósítószerrel látjuk el, és kihűlés után celofánnal lezárjuk.
Kökénylikőr
Amikor az első dér megcsípte a kökényt, szedünk belőle 1,5 kg-ot. Ezt mozsárban magostul összezúzzuk, és egy üvegedénybe téve ráöntünk 1,5 liter tiszta szeszt. Naponta többször rázogatjuk, éppen ezért a konyhában tartjuk kb. egy hónapig. Egy hónap múlva szűrőpapíron vagy dupla vászondarabon átszűrjük, és hozzáadunk egy fél kg cukorból és egy liter vízből főzött, kihűlt szirupot. Egy hétig állni hagyjuk, utána újra átszűrjük szűrőpapíron vagy dupla vászondarabon, palackozzuk, és minél tovább hagyjuk állni, annál ízletesebb lesz.
Kökénybefőtt
4 kg dércsípte kökényt megmosunk és szitára téve lecsurgatunk. 2 liter vizet 2 kg cukorral felforralunk, és a forrásban levő szörphöz adjuk a kökényt. Néhány percig közepes tűzön főzzük, majd levéve a tűzhelyről kihűlésig a gyümölcsöt a szörpben hagyjuk. Azután kiszedjük a kökényt, és üvegekbe rakjuk. A szörpöt még egyszer felfőzzük, és kihűlve a kökényre öntjük. A gyümölccsel megtöltött és szörppel felöntött üvegeket tartósítószerrel történő kezelés után lezárjuk. 80°C-on 25 percig hőkezeljük. Kihűlés után hűvös helyen tároljuk.
Almával mártás készíthető belőle, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk.
Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.
Gyümölcsbor készítésére is alkalmas, de fogyasztják cukrozott gyümölcsént, vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve.
forrás : Terebess
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése